Szerelem.

2010.12.28. 00:37

 Ahogy elnézem a blogot, még soha nem írtam a szerelemről...
"A szerelem olyan mint az áramütés.Mikor meglátod a nagy Ő-t reszketni kezd a lábad, és pillangk kelnek életre a gyomrodban. a szád kiszárad, és egyetlen értelmes szót sem tudsz kinyögni... Csak nézel rá szakadtlanul, nézed... Szerinted nincs tökéletesebb nála a földön, ő ugyanezt gondolja... 

Nahh, azt elmondhatom, hogy egyáltalán nem ilyen... Voltam már szerelmes. Nagyon.De az egyáltalán nem ilyen. 
Mikor meglátod, gyorsabban kezd dobogni a szíved. Erősnek érzed magad, viszont egyszerre elgyengülsz.A hasadban pillangók verdesnek,-azt nem mondanám- olyan, mintha dobogna a hasadban a szíved. Jó érzés... Én szerettem. De amikor ennek vége lett, teljesen érzéktelen lettem.Már nem éreztem senki iránt semmilyen érzést. Többé nem voltam szerelmes. 
Szerettem valakit, reménytelenül. Csak őt, és senki mást. 
De ő megalázott,földbe tiport. Összetörte a szívem, és eldobta, ezernyi darabra hullva a földön...Elvesztettem sok részét.De hittem benne, hogy egyszer majd meggyógyul. Hittem benned, hogy egyszer majd megjavulsz, és észreveszed... én szeretlek.
De mit is vártam? Ez nem egy tündérmese. Hiszen ott minden jó, ez pedig, nem volt az...

 

 

 

Ha az ember szerelmes, az annyit jelent, hogy túlszárnyalja önmagát.

 


Nagyon nem volt jó. Soha nem gondoltam, hogy fájhat is a szerelem,de ezt már az elején is éreztem. Később még jobban.Megismertem formáit...

 A féltékenységet, és a megbízhatatlanságot. Később megbocsájtottam neki. Az élet kezdett újra kivirágozni, és beforrni látszó sebekkel kezdtünk újra mindent. A forradó sebek sajnos csak a látszat volt.... nem forrtak össze a sebek, melyeket te okoztál,egy idő múltán sem. Sőt, feltépted, emlékeztetve arra, ami a múltban történt.

Akkor megfogadtam. Nem akarok szerelmes lenni... a szerelem fáj. És hiába mondja bárki, hogy milyen jó, és milyen szép... én nem fogok neki hinni. A szerelem összetört, mint vihar után a törékeny virág, és sok idő, mire újra kivirágzik. Vagy talán soha többé nem fog, mivel elpusztul. Én így éreztem akkor...


 

 

Az illem.

2010.12.28. 00:04

 Mikor egyik barátnőm szüleivel kell elbeszélgetni, mindig illedelmes,udvarias vagyok.
Mindenkivel azzal a másik hangomon beszélek, úgy, mint mikor előadok valamit...
Lágy hangon...Ami nem teljesen az igazi hangom.
Csak nagyon kevés anyuka van, akivel később is el tudok beszélgetni. Nem mindenki szülei "jófejek". Nem tudom mit szólnak hozzám, mikor először látnak , és hallanak beszélni... Nem tudom. De remélem nem rosszat, mert én mindent megteszek hogy tetszek nekik.
Holnap is egy ilyen napom lesz :/ Megint eljátszani a vad,de jó kislányt valaki szüleinek...
Már hozzászoktam.De akkor is mindig furcsa...

Talánok és gondolatok.

2010.12.23. 00:06

 Talán te egy olyan lányt akartál, aki miniszoknyában jár, mindig be van lőve a haja,és tökéletes. De én nem ilyen vagyok. És talán teljesen mást vártál ... de nem így lett. Én más vagyok, én nem az vagyok... Én egy olyan lány vagyok, akinek mindene a kutyái, és nem érdekli akkor, hogy néz ki, csak élvezi azokat az órákat gondok nélkül. Nem mindig, és sokszor nem néz ki jól, és ezt tudja is,de neki is vannak rossz napjai, mikor elege van mindenből. Ilyenkor ne várd, hogy úgy nézzen ki, mint egy "topmodell". 
De ha mindezzel elfogadod, és szeretsz, örökké szeretni fog.:)

Mikor mebántasz, nem tudom elhinni, hogy szeretsz. Mikor azt mondod szeretsz?Sokszor még akkor sem...Pedig elhiszem. Csak oly sokszor bántottál meg, vagy sértegettél, hogy már nehéz...

 

Összetörve.

2010.12.20. 21:39

 Akkor régen... tiszta szívvel elkezdtünk valamit, ami később...sok szenvedésen keresztül menve, befejeződni látszott. Akkor még nem tudtuk, mivel jár a szerelem. Vagyis csak én, te tudtad, milyen, mikor igazán szeretsz valakit, és nem akarod elengedni, nem akarod, hogy másé legyen. Én ezt még akkor nem értettem. Majd később értettem meg...milyen is ez.
Később hidegen,összetörve abbahagytuk, mert nem láttad értelmét. Később értettem meg milyen is az... "Akkor érted meg, milyen szeretni valakit igazán, mikor itt van melletted, de tudod, nem lehet a tiéd." . Szerettelek, legalábbis én így éreztem. Amikor abbahagytuk, minden érzelem kitörlődött. Nem éreztem semmit azok iránt, akiknek valamennyire is tetszettem. Én csak téged szerettelek. Később megaláztál, földbetiportál. Összetörted a szívem, majd még rá is tapostál. Úgy éreztem akkor, már nincs értelme semminek... 
Pedig mutattam az erőset, hiszen oly sok mindenkinek mutattam meg az élet szép oldalát, mikor én sem éreztem így. Aztán újrakezdtünk mindent. Beforrni látszó sebekkel kezdtünk újra mindent. De ez a seb egy idő után sem forrt össze, sőt...feltépted, és emlékeztettél mindenre, ami a múltban történt. 
Tiszta szívvel kellene mindent újra kezdeni. De ezt hiába kérem...nem lehet. Mivel már megtörtént minden, és a minden, az egy szó... A múlt pedig egy idő. Azt nem lehet kitörölni.

Elrontva.

2010.12.20. 17:29

Reggel még suliban, délután már jobb volt.
Tanya snowboardoztunk, ami gördeszka,leszerelve a kerekeit jelent ...
Kimentünk a város végéhez egy dombra, és ott voltunk. 
Eddig azért visszahúzódóbbak voltak a fiúk, de most...:$
Most vagy felbátorodtak, vagy csak azért mert Pisti nem volt ott, nem tudom, de
a seggemet akarták állandóan fogdosni, meg mondták, hogy a tanyaszánkón (szalmazsák) csússzak az ölükben, és még sok más...de arról nem akarok említést tenni :)
És én még mondtam hogy nem. Direkt nem engedtem semmit. 
Azért mert van barátom, aki kurwa féltékeny, és tuti hogy a fél város tudná, hogy mit csináltam Xel, ezért nem. De úgy látszik ennyi volt. 
Jöttem haza , Pistiék éppen akkor jöttek be. Nemtudom, köbbö fél-1 órát lehetett itt, mentek, már fel volt öltözve. Mondtam neki, hogy légyszí gyere már be. beszélni akarok veled. Errő ő : nem. És hiába kértem...nem jött. Nagyon mérges volt amiatt, hogy elmentem 4 fiúval...Viszont ne is csodálkozzon, mert mostanában ő meg 1 lánnyal van állandóan, és az sem én vagyok. Szóval ennyi volt. 20 nap az egész...:$
Ilyenkor mindenki mondja, hogy majd lesz másik és stb. 
De nem...nincs másik. Ő az. 
De most én mondtam...majd lesz másik, És ennyi .Csak hogy én sem hiszek magamnak...:/
 

Elfogadni...

2010.12.17. 23:46

Talán ő az egyetlen ember, aki mellett fel tudnék kelni reggel úgy, ahogy reggelente kinézek... Neki megmerném mutatni...míg másoknak nem. Ő az egyetlen aki mellett merek magam lenni. Aki szemébe tudok nézni úgy, hogy nem érdekel közben mi van rajtam, hogy nézek ki... 

Mikor megkérdezik, mi mikor történt az életemben... Én csak annyit mondok : Elmúlt. mert ez az igazság. Megtörtént, és már múlt... soha nem jön vissza. Az első... mindenből.Régen volt. És nem jön vissza többet. Megéltem a pillanatot, és nem felejtem el soha. Mert olyannal és olyanokkal történt, akiket szeretek. Csak ennyi  fontos.  És lehet sok minden megtörtént, de a pillanatok...azokra még kristálytisztán emlékezem... És az emlékezet örök. 
Mikor először fogta meg a kezem...csókolt meg. Első....1 év alatt sok minden történt. 
És nem bántam meg!!! 

*Jobb lett volna...*

2010.12.15. 19:27

 Jobb lett volna inkább álmodozni, mint megtörténtté tenni?!
Szerintem inkább igen...mert akkor kimaradt volna ez mind az életemből...
Tényleg összetört. Tudom hogy ....
"Ami tegnap még tökéletes volt,ma a porba hullt."
De sajnos nem maradhat ki semmi...
nem akarok beletérni hogy mi ez... de annyi a lényeg, hogy a 2 hetes történetem folytatása... megint szenvedés. Talán jobb lett volna... 
Naa nem! Ez nem igaz... nem lett volna jobb. minden úgy jó, ahogy van. És minden jóó....Csak annyit kérek... Legyen vége, és minden rendben legyen...

 

[MaaaŁŁ]

2010.12.10. 13:31

 Mai nap eléggé jó volt, de még nincs vége... annyi dolgom van még...XD
Ma szervezzük az évfolyambulit,ami perszehh nem lesz nagy durranás, de muszáj ott lennem [egy nagyon picit] ...

Pistii drága látta a blogom, mert nem tudom hogy sikerült neki, de látja... a lényeg ennyi -.- " Szerettem volna végre egyedül úgy blogot irni, hogy csak ismeretlenek látják...de ez soha nem sikerül.Ma meg mentünk vissza a suliba...háát kit láttunk??xD Dettit meg Pistit :D:D
Najóó egy kicsit azért szíven ütött. de mind1 (= 
Akkor rájuk nevettem azt ennyi volt... 
Most mit csináljak, odamenjek azt tépjem meg dettit vagy mihh??:D Meg amúgy is. Tudom hogy Pisti szeret, és akkor már miből induljon ki detti??^^ 




 

* Kételyek. *

2010.12.08. 14:58

 Most boldog vagyok, minden szép.
De félek... félek,hogy egyszer majd azt mondja, már nem szeret... nem érez semmit. Mi van, ha ez csak egy fellángolás? mi van akkor, ha egyszer azt mondja, nincs tovább, vége... 
És újra boldogtalan leszek... vagy mi van akkor, ha majd én mondom ezt??!!
Félek... utálni fogom ezt a napot életem végéig. De mi van akkor, ha az volt életem legjobb döntése, hogy 6 évvel ezelőtt megismertem, és elkezdtünk járni?És ha az lesz, hogy szakítunk, és mást keresek...mi van akkor, ha az lesz életem legjobb döntése?
Mi van akkor, ha ez életem legjobb döntése, hogy szeretem? Vagy hogy ki fogunk tartani egymás mellett sokáig, vagy még annál is több, életünk végéig? De mi van akkor, ha... Annyi lehetőség van még az életben, és még ki tudja hogy fogunk dönteni... ki tudja mi lesz! 


 

Különböztetés.

2010.12.04. 20:07

 Engem az különöztet meg Reginátóól, hogy míg ő a párnájába sírja összes könnyét, és siránkozik, addig én teszek is valamit azért, hogy legyen min siránkozni... Teszek azért, hogy jobb legyen, hogy változtassak az életemen, vagy életeken... Addig ő otthon ül, és  kisírja bánatát mindenkinek... Ennyi az egész ^^.

Egy tanács...vigyázz magadra.
Egy kérés...ne változz meg.
Egy kívánság...ne felejts el.
Egy hazugság...nem szeretlek.
És egy igazság...borzasztóan
hiányzol!

Ez most egy nagyon hosszú bejegyzés lesz,ha elolvassátok, örök hálám, és mindent megtudok :)

Egy kék, átlagos, nagyméretű füzetbe kezdtem el írni, az én kis blogom:) Naplónak indult, addig,míg vissza nem kapom a laptopomat. Teljesen más lett belőle...Egy történet, amit soha nem fogok elfelejteni. Minden álmom valóra vált egy napló segítségével. Egy, amolyan "Valóra vált napló…" szerűséget fogtok olvasni, tele gondolatokkal az életről, a világról... Remélem tetszeni fog. :)
 

11.21. (vasárnap) - Kutyasuli után, egy nappal diákbál után.

Ma kutya suliban nagyon jók voltunk! A buszon beszéltem egy öregemberrel,aki 2,5 évet élt Ausztráliában... *___*

_________________________________________________________________

A hasamban újra az a furcsa érzés, ha rá gondolok... Fáj, ami történt  :/ 
Ha újrakezdhetnék mindent... Mindent máshogy csinálnék.  De sajnos az élet már csak ilyen, megy tovább, nincs garancia, visszatekerés, vagy újrakezdés. Hiába rágódunk a múlton, a jelenben élünk, és a jövőre kell koncentrálnunk. Ilyen az én életem is... és mindenkié . Követünk el hibákat, és ezzel együtt kell élnünk. Én pedig beleszerettem. Megint. 
Ezek után tudok nevetni a hibáimon,a bakijaimon,tudok úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Tudok önfeledten nevetni... 
Elgondolkozni a múlton. De inkább most sírni szeretnék...

 

A tánc érdekes dolog.Érzed a partneredet, az érintését, atekintetét. Kb. 20 fiúval táncoltam aznap este... Volt, akivel rossz volt, nyomasztó érzés, míg másokkal felemelő. Legyen az lassú, vagy gyors, legyenek a partnerek teljesen mások, szinte minddel ugyanolyan volt táncolni... Kivéve egy valakit.Hiába, ő alig nézett rám, én próálkoztam, több-kevesebb sikerrel. Volt olyan, aki hosszan a szemembe nézett, a tekintetünk egymása fúródott. Néha elég rossz érzés volt...És voltak olyanok is, akik tekintetét hiába kerestem, nem néztek rám. De ha az a valaki mégis a szemembe nézett, körülöttem fejre állt a világ... És a tekintete, mindent elárult.

 

Szeretem... és szeretném elfelejteni a múltat. De nem lehet... A tegnap már történelem, azt nem lehet elfelejteni. Azt senki sem felejti el... Sajnos =/ 
Jó lenne végre tiszta lappal kezdeni mindent. Ez sem lehetséges. De tudok valamit, sőt, sok mindent... Hogy szeretek!És most nem fogok csalódni! Vissza fogom szerezni!!

11.21. (Még mindig vasárnap,Otthon)
Elhívott kutyázni,de nem mentem. Később visszajött. Beszélgettünk... MOndtam neki, hogy elvették a gépemet. Azt mondta, hogy menjek hozzájuk. Én persze elfogadtam. Azt mondta hogy ő komolyan gondolta, én is... És menni fogok :)
Mondtam neki, hogy mostanában nem megy az írás... Azt mondta, azért, mert szerelmes vagyok...
Hát igen... méghozzá belé. De ez semmin nem változtat.

 

 

11.22. 
Miért van az, hogy ha én valamit meg akarok szerezni, bárhogyan is,de megszerzem. Nem érdekel, ha szabályokat hágok meg, barátokkal veszek össze, vagy életeket teszek tönkre...megszerzem.Apró dolgok nem mindig sikerülnek, sőt szinte soha, Azt hiszem , nagy dolgokra születtem, hiszen nem minden ember kitartó, nem mindenki akarja megváltoztatni a világot, nem mindenki harcol végsőkig az igazáért. Hát én ilyen vagyok. Végsőkig harcolok...


11.22(Hétfő. Otthon)
Mai nap elég jó volt. Beszéltem a C-sekkel, Pistivel is elvoltunk ^^ .( Most Pistit várom, de szerintem már nem fog jönni)
Rajzoltunk rajzórán farmot,állatokat,MTZ traktort,nénit. A tanár ott nézte, hogy mi az a néni, mire rájött, ki akarta velünk dobatni :) Mi persze megtartottuk. Holnap szülinapom^^
Bárkinek bármikor szülinapja/névnapja/rossz kedve stb. van, én ott vagyok, viszek neki amit csak tudok... De mikor nekem van valami, nagyban leszarják. Ezt szeretem a barátaimban... nem is igazi barátok =/

 

"A szerelem fáj. Ezt mindenki

tudja, de csak kevesenérzik..."

"Szeretem,de nem számít..."
"Nem tudod mi a veszély, addig

, míg nem érezted."

Soha nem számított. De,mégis...

Mikor még szeretett..."


11.23 (éjszaka)
Hiába kaptam megannyi csokit, és tömérdek ajándékot, nekem AZ jelentett a legtöbbet, hogy volt aki nem felejtette el, és felköszöntött, pedig nem is számítottam rá, és voltak olyanok is, akik elfelejtették, pedig számítottam rájuk.
Jól esett, ha még csak egy puszit, egy ölelést kaptam, vagy csak egy őszinte mosolyt, sokat jelentett. Volt olyan is, aki megkérdezte mit akarok. A válasz egyszerű:
 
"A barátaimat..."

2.3. Két szám, ami valakinek semmit nem jelent, nekem viszont két nagyon szép szám, amit szeretek. Én csak annyit kérek, hogy legyen az bárki,nem kell ezt a dátumot megjegyezni. Én csak annyit kérek, ha szeretsz, kérlek emlékezz rám, és semmi más... 
Nem kell ezernyi dátumot megjegyezni, csak egy nevet. Bárhogy is emlékezel rám, legyen az jó,vagy rossz,én csak annyit kérek,hogy évek múltán is, ha találkozunk, köszönj rám, vagy köszönjek rád,emlékezz rám... Én vagyok az a kutyabolond, mindig vidám, kissé (??) dilis, aki nagy dolgokat szeretne elérni az életben, és csak ennyit kér :
Emlékezz rám...
Én 10 év múlva is ugyanolyan leszek, talán te majd változol, de én nem , ugyan úgy fogok akkor is bánni az emberekkel, mint a kutyákkal, De boldog leszek...

Szeret, és szeretik. És ezt reméli sokkal később is. Szeretné ha szeretne, szeretné, ha szeretnék... és csak ennyit kér: 

 

       Emlékezz rám...
 

 

11.23.

Egy boldog személyiség, aki hiszi, hogy lehet jobb az élet, hogy változtathat rajta... Én szeretném, ha körülöttem az emberek boldogok lennének, szép élettel... 
Azt hiszem, minden ember nagy dolgokra született, csak meg kell találnia, hogy mi az. Én azt szeretném, ha ezt ők is tudnák,éreznék,hogy érdemes élni, hogy ők is számítanak... benne vannak a
tervben, amit valaki megírt, és nekünk teljesítenünk kell. Én megtaláltam mire lettem hivatott, viszont hogy hogy döntök csak rajtam múlik... 
A döntés nehéz, az idő rövid. De remélem jól döntök majd!

 

11.26. (otthon)

"Amikor szorul a hurok..."

A napom unalmas volt...

Pisti ittvolt,beszélgettünk.:
-Hátte??
-Ja bocs téves.Csá.
...............

-Rendőr vagy fodrász leszek.
-Rendőr??o___O Akkor engem nem büntetsz meg??:P
-De , csak nem pénzben fogsz fizetni...:)
................
-A férjedet ki kell elégíteni!
-Háátbazd.A feleségedet neem??
...............
-Amúgy holnap jössz??
-jaja.
..............
-Nah én megyek a szigetbe !
-OKéé, de megnecsaljál!!XD
-Oké, nem foglak...
-Úgylegyen :)

Szóval elvoltunk... ezt amúgy úgy kell elképzelni, hogy hülyeséég az egész, soha nem komolyan beszélgetünk ^^

 

Amúgy kid ?

Mikor szóbajön, hogy van köztünk valami, ő helyesel, én tagadok.
"Senkim..." , jön a válasz. Nem rokon, csak valaki, aki talán még jelent valamit.
"Senkim..." mondja, Rosszul esik, de nem mutatom,hiszen nincs értelme.Ő azonnal rávágja : "De úgy értette, hogy ..." Jó kifogás, azt hiszi elhiszem...Ennyit jelentettem neki. Egy senki vagyok.

 

"Talán a csókban nem kell érezni semmit, 
csak élvezni kell,érzelmek nélkül.
Nem kell hibákat keresni, 
Nem kell a rózsa közt a tüskét keresni,
hiszen nincs értelme.
Itt mindegy milyen vagy, csak a pillanatot
kell érezned, hogy jó amit csinálsz, és ÉLVEZED!”

 

Üveggolyó

„Olyan parányi, olyan szép...
Olyan, mint a világ.
Pici föld, ahol nincsenek 
érzesek, nincs szerelem, nincs gy
űlölet.
Milyen is lenne a világ!
Vetélytársak és barátok nélkül... milyen is lenne?
Üveggolyó...te milyen életet szánsz nekem?
Üveggolyó...csak jó legyen!
Úgysem úgy lesz, ahogy eltervezem!
Ez nem film, ez nem könyv...Ez egy dal.
Egy élet dala!
Valakié, aki vágyik a szebbre, a jobbra, a világbékére, 
a szép életre...
De a világ már csak ilyen.
Üveggolyó...te milyen életet szánsz nekem?
Üveggolyó...csak jó legyen!
Úgysem úgy lesz ahogy eltervezem...
Üveggolyó...csak jó legyen!”

 

11.28 (Már otthon. Mozi után)
MEGCSINÁLTAM!Megcsináltam!megcsináltam.
Még mindig remegek...
Nahh szóval... mesélek:
Elmentünk moziba 3man. Tök jó volt, mindenen röhögtek ketten, amin sokan mellettünk sírtak :) Buszon megkérdezi Laci:
-És megvolt már a csók?
-Ezt kimondta -.-??
-Ő.
-Neem, ő mondta.
-Dehogynem még te mondtad.

Azt mondtam, hogy most meg fogom csinálni...( De mivel senki nem tudja miről van szó, most gyorsan elmondom : Még régebben kapott tőlem valamiért 3 kivánságot. Ő gyorsan 20at csinált belőle. És az egyik az egy csók volt. Jóó, már csókolóztam meg minden, de vele valahogy nem ... pedig vele is volt már, még régebben, mikor jártunk :/)
Kioktattam a fiúkat, hogy nem minden a méret :)
Jöttünk vissza a buszmeg.ből, úgyizgultam...
"Ment fel a lépcsőn. Mondtam hogy most megcsinálom...de valahogy nem ment. Nem tudtam elképzelni. Aztán olyan gyorsan történt minden...Magához húzott, és csókolóztunk... Aztán gyors szia/cső és elmentünk... ennyi volt."

11.29 (gondolatok)

Néha mindenki szülei összevesznek... És sajnos van olyan is,


hogy a pénzen vesznek össze... Én viszont még soha nem 


hallottam őket pénz miatt veszekedni..."

 

"Nem gondoltam volna, hogy egy fiúnak is hiányozhat a csók..."



11.29 (este)
Ma is sok mindent csináltam. Nem tudom elhinni, hogy 1 hét alatt minden megváltozott. Azelőtt magamba roskadva sírtam, és sajnáltattam magam, most pedig "akcióba lendültem" . Csak naplót kellett kezdenem...
A mainap: 
Rohantam suliba, a teremben senkire sem néztem rá... Főleg nem Rá. 
Rohantam meséltem az "érintetteknek", mi történt. 
Beszéltük , hogy holnap megyek hozzá :)
És ha nem gépezünk, akkor benne vagyok egy pettingben... De csak akkor ha gép helyett mást csinálunk.Megkérdezte, hogy bármit csinálhat? Válaszom:
"Bármit..."

"Majd ülök melletted,  vagy szemben veled,

S lassan simítom majd a kezed.

Te mit teszel, azt nem tudom.

De bármi lesz is, szeretlek."


"Ha az élet citrommal kínál, kérj hozzá Martinit."

 

11.30 (suliban-otthon)
"Ki gondolta volna még akkor..."
Elmaradt az infónk. Megyek Pistihez, ha eltudok intézni mindent.
Mire elintéztem mindent Pistire sajnos nem maradt idő :/
Itt volt Szilwii. Kb. 3 mondatot beszéltünk, aztán elment. 
Jött ma Réka is ^^ . (Réka egy nagyon régi jó barátnőm, akiről már nagyon régen nem hallottam, így most nagyon örültem annak, hogy beugrott.)
Várom a
holnapot. Várom a pénteket. 
(Holnap Pisti, Pénteken buli^^)

12.01. (Angol óra)
Ma ritka pillanatnak voltunk tanúi. Az angolt helyettesítették *___*
Én pedig tesztelek... megint. Ez annyiból áll, hogy megnézem a tanár tűréshatárát, pl. kiabálok vele, visszapofázok stb. Számomra csak úgy kaphatja meg a tiszteletet, ha jó kezeli... Hát ő megbukott. -.-" Megérdemelt mindent... Mert utánna kifikázta a családunkat ( hogy most azért nem tanulok, mert majd megyek apám cégébe, és akkor majd ott várok el mindent, meg ott élek majd a szüleim nyakán sb -.-)

12.01. (Már otthon...)
"Minden megváltozott."

Ma délutánom egy szóval :
DURWA!

Egy mondattal :
ÉLETEM EGYIK LEGDURWÁBB NAPJA VOLT!

Bánatosan kullogtam haza (toltam a bmx-et)...
Mondtam Pistinek, hogy megyek...de ő elutasított.
Később már Klaut vártam, hogy menjünk együtt vissza órára.
Ekkor hívott Pisti, hogy megyek-e hozzá...
Mentem. Soha nem fogom megbánni.
Felmentem,leültem az ágyára, és gondolkodtam.Elment a géptől, gyorsan odamentem,erre megfogta a derekamat, és elhúzott onnan. Aztán még egyszer odamentem, elkapta a derekamat, és hátrahúzott. Ráestünk az ágyára, és onnan már filmbe illő jelenet volt :) Egymáson fekve csókolóztunk ... És akkor, bevallotta, hogy
SZERET! Talán ez jelentett a legtöbbet nekem... 
Még csináltuk ezt egy darabig, de hamar vége lett, mert még szerintem egyikőnk sem volt ilyen helyzetben ^^ . Aztán rohantam is órára... 10 percet késtem... De megérte :) 

princess: szeretsz?
stewy: ja, de ne mond el senkinek.
princess: akkor járni sem fogunk... 
stewy: már járunk.
princess: mióta?? o__O
 
stewy:  Amióta másodjára feljöttél hozzánk.
princess: az csütörtök. Am titokban??
stewy: nem tom, legyen úgy??
princess: az előző sem sikerült, nem akarom másodjára is eljátszani...
stewy: tudom, de nem akarom hogy L. és D. megtudják... 
princess:tudom...dettó nekem is bnőim.

Akkor most miwaan??XD

 princess: szeretlek (L) tudtad??
stewy: igen? igen?
 
princess: ahha már régóta...
stewy: igen már énis..:/

2 hét alatt megváltozott az életem.Elkezdtem (blog helyett) naplót írni, és mi midnen történt...Újra kezdek a régi lenni, olyan mint az...előtt. 
A lényeg csak annyi, hogy:
 

„2 hét, 1 napló, és egy élet.
 
Csak ennyi kell, hogy megváltozzon az

életed!”

 

Ezzel a pár oldallal csak azt szeretném elmondani, hogy célunkat soha ne adjuk fel, legyünk optimisták mindig, mindig van remény... Vannak reménytelen pillanatok, és vannak véletlenek. Mindig tarts ki az elképzeléseid mellett, és a legfontosabb:
SOHA NE ADD FEL!


Ez egy 100% igaz történet...
Amit leírtam megtörtént,az idézetek nagy részét is én írtam. Most pedig szeretnék bemutatkozni:

Az életem mindig is egy tündérmeséhez hasonlított. El voltam kényeztetve,megszoktam, hogy amit akarok, azt megszerzem. Barátaim többsége már nagyon régi barátok; vannak olyanok, akikkel már 3 évesen egy homokozóban játszottunk,és olyanok is , akiket még csak most ismertem meg...
Mindig arra neveltek,hogy legyek optimista,és erős. Az lettem. 13 éves vagyok, ismerem az életet, sok mindenkit elvesztettem... Csak 1szer törték össze a szivemet, és ezután még a tört is megforgatták benne... tönkretettek. Anorexiás voltam.Sok mindenen keresztül mentem, sok mindenért a barátaim felelősek (az úgymond, barátaim.) . 6 éve megismertem valakit.Az elején csak egy jó barát, később szerelmes lettem belé. Nagyon hasonlítottunk... (persze nem úgy mint az ikertesómmal). Mindketten szeretjük a kutyákat, és a kutyák az az összekötő kapocs, ami összehozott minket annak idején. Kb. 1 éve jöttünk össze, persze tavasszal. Voltak nehéz pillanatok, de szerettük egymást, és kibírtuk. Aztán nyár végén vége lett mindennek.Az elején fel sem fogtam, hogy nincs többé mi, csak én meg te . Később suliban tönkrettette az életemet.Már azon gondolkoztam, hogy átmegyek másik suliba, de erős voltam,kibírtam...Aztán jártunk még egyszer, (titokban) ami kínzás volt. Akkor  tesója hozott össze minket.  Később voltak olyan pillanatok, amikor azt hittem,lehet köztünk valami,de nem. 2 hete elkezdtem naplót írni... Csak kiragadtam ezt a 2 hetet, és leírtam ... Megváltozott minden. Ez az én történetem... 
"Egyszerű lány,egyszerű élettel..."

 

 

"Ha egy szép élet vágyát őrzöd, 
A múlttal nem szabad törődnöd.
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Mint hogy ha újjászülten élnél.
Mit akar? Kérd' meg minden naptól,
S minden nap felel majd akkor. 
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni. 
Főként ne gyűlölj egy embert se,
A többit hgyd az Úristenre!"

süti beállítások módosítása